Feladatbank 5.
Gyűszű, Fésű, Hadd-el
"Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, még az üveghegyeken is túl, ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy ember. Annak volt három fia. A legidősebbet hívták Gyűszűnek, a középsőt Fésűnek, a legkisebbet Hadd-elnek.
Mondja egyszer a szegény ember Gyűszűnek: - Eredj fiam, menj el országot-világot látni, tanulj valamit. Elment Gyűszű, oda volt egy álló esztendeig, bejárt országot-világot, sok mindent látott, de hogy mit látott, mit nem látott, arról én nem mesélek. Elég az hozzá, hogy egy esztendő múlva visszakerült az apja házához. Amikor Gyűszű hazajött, mondja az ember a középső fiának: - No, édes fiam, Fésű, most már menj el te is, láss országot-világot, ne maradj hátrább a bátyádnál. Elment Fésű is, bejárt országot-világot, jártában-keltében sok mindent látott. De hogy mit látott, mit nem látott, arról semmit sem mesélt, én sem mesélek nektek. Elég az hozzá, hogy egy esztendő múlva visszakerült, s akkor az ember mondta a lekisebb fiának, annak a.. hogy is hívják, no... ejnye, nem jut az eszembe a neve...
(Valaki a hallgatók közül közbeszól: Hadd-el!)
-No jó, hát akkor elhagyom."
Az alábbi feladatok számát és a válaszok sorszámát egy külön papíron jelöld! Tanároddal utána ellenőrizzétek!
I. Mi jellemző a fenti történetre?
1. valóságos 2. nem valóságos
II. Minek nevezzük az ilyen történeteket?
1. vers 2. népdal 3. népmese
III. Válaszd ki a mesékre jellemző állítások számát!
1. A befejezésük mindig szomorú.
2. Mindig a jó győz a rossz felett.
3. Istenek és hősök szerepelnek benne.
4. Csodás lények és emberek találkoznak a cselekmény során.
IV. Válaszd ki a némesékre jellemző nyelvi kifejezéseket!
1. Kedves diákok! ; 2. Terülj asztalkám! ; 3. Szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál! ; 4. Ma edzésre kell mennem; 5. Üveghegyen is túl; 6. Máig élnek, ha meg nem haltak.
V. A népmesék hogyan hagyományozódtak ránk? Válaszd ki helyesnek tartott választ!
1. Napilapokból, újságokból olvashatunk róluk. ;
2. A Bibliából maradtak fenn. ;
3. Szájhagyomány útján terjedt, és népmesegyűjtők jegyezték le.
Réka királyné sírja
Székelyudvarhely közelében, rengeteg erdők sűrűjében emelkedik egy magas domb, olyan magas, hogy máshol hegynek is beillenék. Ezen a híres Hegyes-dobon állott Attila király egyik legszebb vára. A hegyes-dombi várban lakott Réka királyné, aki Attilának három fiúgyermeket szült. A nagy király ide tért meg pihenni, ide hívta hűséges vitézeit is. Itt pihentek, vadásztak és mulattak a csaták után.
De egyszer a nagy vidámságot szomorúság váltotta fel: Réka királyné, aki beteg sem volt, hirtelen halállal meghalt. A hunok meggyászolták a király feleségét, aztán tanakodni kezdtek, ugyan hová temessék el. Végül elhatározták, hogy a vár udvarából egy nagy követ lehengergetnek, és ahol a kő megállapodik, ott lesz a temetés helye. Úgy is történt. A nagy követ lehengerítették, és a kő az út meg a völgyben folyó kis patak között állt meg. Azon a helyen sírt ástak a királynénak, keserves gyásszal meggyászolták, eltemették, és a sírra azt a nagy követ ráfordították.
A követ azóta is Rika kövének, az erdőt pedig Rika erdejének nevezik.
VI. Milyen történetet olvastál?
1. mese ; 2. monda ; 3. mítosz
VII. Válaszd ki a mondára jellemző állítás számát!
1. Hosszú történet, aminek nincs vége.
2. Verses formájú, mesés elemekkel teli szőtt történet.
3. Többnyire földrajzi helyhez, történelmi személyiséghez kötődnek.
VIII. A felsorolt nevek közül melyik nem mondai hős?
1. Tündérszép Ilona 2. Szent László király 3. Rákóczi Ferenc
IX. Hol szerepelnek istenek és hősök?
1. mese 2. monda 3. mítosz
X. Jelöld a mítoszokra jellemző állítások számát!
1. Az emberek istenek akaratával magyarázzák meg mindennapi életük eseményeit.
2. A főhősök nem mindig nyerik el méltó jutalmukat.
3. A mindennapi valós munka mellett szórakozást jelentett az ember számára.
4. Általában rövid, csattanós vége van.
XI. Válaszd ki milyen költői eszköz! (Petőfi: János vitéz)
A/ "A patak partjain piroslott az este"
1. hasonlat
2. költői jelző
3. megszemélyesítés
B/ "Hol maradt, hol lehet oly soká leánya?"
1. költői jelző
2. ismétlés
3. fokozás
C/ "Elváltak egymástól, mint ágtól a levél"
1. leírás
2. fokozás
3. hasonlat
D/ "Mikor a nap fölkelt, s a holdat elküldte"
1. megszemélyesítés
2. leírás
3. ismétlés
E/ "Egyenes rónaság nyújtózkodott végig"
1. metafora
2.megszemélyesítés
3.hasonlat
XII. Milyen költői kép van a következő versikékben. (Orbán Ottó: Eszterlánc c. verses kötetből)
Parittya
"Ez a kerek a világ,
az a gömb a Nap,
a zöld hajú föld fején
az arany kalap."
1. költői jelző 2. hasonlat
XIII. Milyen költői eszköz húzódik végig a versben? ( Orbán Ottó u.a )
Mese
Elindult a forrás
patak- iskolába
köveken, kavicson
porzott a lába.
Zöld mezőre érve
folyó lett belőle,
vastag dereka,
zöld a bőre.
1. megszemélyesítés 2. hasonlat 3. Ismétlés
XIV. Milyen rímképlete van a fenti versikének?
1. páros
2. félrím
3. kereszt
4. ölelkező
XV. Válaszd ki a közmondások számát!
1. Lassan járj, tovább érsz!;
2. Fűbe harapott.
3. Itt van a kutya elásva!
4. Nyitott kapukat dönget.
5. Ki korán kel, aranyat lel.
6. Ne szólj szám, nem fáj fejem!
7. Aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók.
8.Fürge, mint a gyík.
XVI. Most jól figyelj! Összefoglaló kérdés következik: Válaszd ki a lenti versre a legjellemzőbb állítás-sorozatot!
Weöres Sándor: Égi csikón léptet a nyár
Égi csikón léptet a nyár,
tarka idő ünnepe jár,
táncra való, fürdeni jó,
nagy hegy alatt hűsöl a tó.
Hogyha kijössz, messzire mégy,
hogyha maradsz, csípdes a légy.
Habzik az ég, mint tele-tál,
tarka idő szőttese száll.
1. Bokor rímes + van benne költői kérdés + van benne költői jelző
2.Páros rímes + van benne megszemélyesítés + van benne leírás
3. Félrímes + van benne leíró rész + ritmusos