8. osztály

Abszurd

A latin szó eredeti jelentése: kellemetlen, ízetlen. Az esztétikában és a mindennapi szóhasználatban: képtelen, lehetetlen. Olyan esztétikai minőség, melyben a képzeletbeli jelenség elveszti kapcsolatát a valósággal, s képtelenségnek, hihetetlennek vagy lehetetlenségnek érezzük. 

Akció

Cselekmény, tett. A cselekmények láncolata vezeti végig az olvasót a mű egészén. Eköré épül fel a szereplők jelleme, cselekedeteik oka. 

Argó

Francia. Tolvajnyelv. Jókai Szegény gazdagok c. regényében Fatia Negra is argóban beszél bűnözőtársaival. Az argót jassznyelvnek is mondják. A szakmai szavakat halmozó, bennfenteskedő beszédmodort szakzsargonnak is nevezik. 

Asszonánc

Olyan rím, amelyben egy, két vagy több magánhangzó cseng össze, a mássalhangzók részben eltérnek egymástól, s legföljebb a képzés helye vagy módja szerint hasonlítanak egymásra.

Pl. "Vagy lesz új értelmük a magyar igéknek
Vagy marad régiben a bús magyar élet." (Ady)

asszony - fakasszon

Avantgard 

A francia kifejezés jelentése: élcsapat, előőrs. Az irodalom és a művészet XX. századi, útkereső irányzatainak összefoglaló neve. Virágkorát a XX. század első évtizedeiben élte. A csoportosan fellépő művészek rendkívül kitágították a kifejező eszközök tárát, a műfajhatárokat. Nemcsak sikerre törekedtek, hanem "polgárpukkasztásra is". A provokatív magatartás, a kiáltványok a stílusok (izmusok) sokaságát eredményezték. (szürrealizmus, expesszionizmus stb.) 

Cselekmény

Eseménysor; a műben ábrázolt történések sora. Központi kategóriája a "klasszikus" hármas: tér, idő cselekmény fogalmainak. 

Dráma

A görög eredetű szó jelentése: cselekedni. Az alapvető műnemek egyike. Olyan irodalmi alkotás, mely a szereplők tetteit, jellemét párbeszédes formában jeleníti meg, s a színházi előadásban nyeri el végső formáját. Az epikától eltérően nem a múltban, hanem a jelenben történik a cselekmény. Emberi sorsokat mutat be, jellemeket ábrázol tetteikben, gondolataikban. A drámai műnem műfajai: tragédia, komédia, tragikomédia (színmű). 

Drámaiság

A drámákra jellemző minőség; párbeszédes jelleg, érzelmek, indulatok, egyéni érdekek összeütköztetése. Jelenidejőségre utal, cselekmény áll a középpontban. Valami fontos döntés, végzetes elhatározás a műben, mikor a főhős szembeszáll igazáért a környezetével, s ezért fizikailag megsemmisül, de erkölcsileg felmagasztosul. 

Emlékirat

Prózában írt mű, mely részben elbeszéli a szerző által megélt vagy tapasztalt tényeket. (Általában egyes szám első személyű) 

"....Az éhségtől megalázottan és embertelenül megkopottan kódorogtam az utcákon. A kávéházba is egyre ritkábban mentem be, szinte lehetetlenné vált részemre a tíz-tizenöt krajcárok megszerzése. Aztán úgy rendeződött, hogy havaonta csak kétszer mentem be: másodikán és tizenhetedikén. A kasszánál ekkor már meg lehetett kapni az új Nyugat-számot. Beültem a sarokba, és reggelig ki nem adtam a kezemből a lapot.

Kassák Lajos: Egy ember élete (részlet a Kamaszévek c. fejezetből)

Essszé

Francia szó. Kísérlet, próbálkozás. Módszere a tudományos értekezéshez, stílusa a szépirodalomhoz hasonlít. Egy témát, gondolatkört fejt ki szubjektív (személyes) hangon. Konkrét állítás helyett inkább valószínűsít, s érzelmileg befolyásolja olvasóját. 

Expozíció

Latin. Egy mű bevezetése, előkészítő része. Az eposz és a dráma első szerkezeti egysége, mely a konfliktus résztvevőit, okait és körülményeit bemutatja. Az epikában főleg a tér, idő, cselekmény rendező eleme. 

Giccs

Sokszorosítható és így olcsó, eredetiséget és értéket nélkülöző művészi termék, vagy ilyenszerű képződmény. 

Glossza

Görög. Széljegyzet, megjegyzés, magyarázat. Mai értelemben újságírói műfaj, mely röviden, gyakran irónikusan értelmez vagy megkérdőjelez egy eseményt. 

Groteszk

Olasz - német. Furcsa, torz, nevetséges. Olyan esztétikai minőség, amelyben össze nem illő elemek találkoznak, ezért egyszerre nevettető és borzongató hatást kelt. A groteszk a legősibb művészeti kategóriák egyike, de különböző korokban megnő a jelentősége; pl. a középkori művészetben a haláltánc és a Pokol ábrázolásával.

Helyzetkomikum

Nevettető jelenet vagy helyzet, mely a szereplőknek nem a jelleméből, hanem külső körülményeiből vagy félreértések sorozatából fakad, főleg drámai művekben.

Impresszionizmus

Francia. A világ dolgait nem tényszerűségekben ábrázolja, hanem abból indul ki, hogy milyen benyomást gyakorolnak az emberre, milyen hangulatot, légkört teremtenek a külvilágból érkező észlelések. Főleg a festészetben és a szépirodalomban volt érezhető a XIX. sz. végén.

Pl. Ady: Párizsban járt az ősz c. verse

Jellemkomikum

Nevettető hatás, mely nem a szereplők külső körülményeiből, hanem saját, belső tulajdonságaikból fakad. Pl. túl félénk valaki. 

Klasszikus

Latin. Az idők által igazoltan kiemelkedő értékű, mintaadó, elsőrendű. A köznapi értelemben elfogadottat és értékeset jelent. 

Lélektani novella

A szereplők belső lelki folyamatait bemutató novellatípus. 

Leoninus

Időmértékes vers, rímes disztichon vagy hexameter, melyben a sorok közepe és vége rímel, vagy a sorvégek csengenek össze.

"Kékek az alkonyi dombok, elülnek a szürke galambok,

Hallgat az esteli táj, ballag a kései nyáj." (Babits: Új leoninusok) 

Monológ

Görög. A dráma olyan részlete, amelyben egyetlen hős beszél a színpadon. A drámairodalom egyik leghíresebb monológja Hamlet "Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés" kezdetű magánbeszéde. 

Nacionalizmus

A nemzetet más nemzetek rovására érvényesítő, elfogult, előítéletszerű gondolkodás. 

Napló

A szerzővel történt eseményeket és gondolatokat rögzítő mű. Gyakran jelennek meg híres emberek gondolatai életükről, a történelmi korról, amiben éltek. Ezek általában egyes szám első személyben íródtak. A valós történés a jellemző ezekben a könyvekben. 

pl. Radnóti Miklósné - Gyarmati Fanni - : Napló 

Négysoros

Négy sorból álló, tömör versforma. Napjaink irodalmában kedvelt a költők között. Sűrített mondanivalót hordoz. 

Népi írók

Az 1930-as évek mozgalommá vált írók csoportját nevezték így. Az évtized közepén sorozatban jelentek meg azok a szociográfiák és riportok és más művek, amelyek általában a vidéki Magyarország életét tárták fel, s rávilágítottak a szegény parasztság ellehetetlenülésére, sanyarú életére.

Pl. Illyés Gyula. Puszták népe

Nobel - díj

Alfred Nobel svéd tudós (1833-1896) által alapított nemzetközi díj, amelyet 1901 óta évente osztanak ki a világ tudósai és írói között. Létezik fizikai, kémiai, orvosi, közgazdasági és irodalmi Nobel-díj.

pl. Kertész Imre: Sorstalanság c. regénye

Panteizmus

Görög-latin. Az Istent vagy az isteneket a természettel azonosító filozófiai irányzat, mely nem ismeri el, hogy az isteni hatalom a természet fölött áll. Panteisztikusnak mondják azokat a műveket, melyekben a szerző istenként imádja a természetet, s szinte vallásos áhitattal ünnepli a táj szépségét.

pl. Szabó Lőrinc: Ipoly fűzei (részlet)

"Nyáron zöld bánat, ősszel halk tüzek,

szeretlek, csöndes szomorúfűzek:

ti etettétek a nyulaimat,

ti adtátok első sípjaimat,

s alig pettyezte gólyahír a gazt,

barkátok már hozta az új tavaszt."

Paródia

Irodalmi utánzat, karikatúra, mely egyszerre gúnyos és elismerő. A paródia vélemény, de nem nyíltan, mint a kritika, hanem burkoltan fejti ki a véleményét. 

Soráthajlás

Olyan írásmód a versben, melyben a mondat és a sor vége nem esik egybe, s az összetartozó szavak elszakadnak egymástól.

pl."S dúlt hiteknek kicsoda állít
káromkodásból katedrálist? (Nagy László: Ki viszi át a szerelmet)

Stílus

A régi rómaiak íróvesszője, mellyel a betűket viasztáblára írták. Átvittebb értelemben az egyéni írásmód, szellemi magatartás, modor ismérveinek összessége. 

Szatíra

Csípősen gúnyos mű, mely nevetségessé teszi tárgyát. 

Színmű

Középfajú dráma. Átmenet a tragédia és a komédia között. 

Szociográfia

Egy népcsoport, foglalkozás vagy tájegység bemutatása a környezet, életmód és gazdasági helyzet ismertetésével. A tényfeltárás szándékával születik meg az író tollából, s írói üzenetet is hordoz. 

Tragédia

Görög. Szomorújáték. Drámai műfaj, melynek tárgya rendszerint egy nagy egyéniség küzdelme a sorssal, melyben fizikailag megsemmisül, de erkölcsileg felmagasztosul.