5. osztály
költői jelző: Színes nyelvi eszköz a szemléletesség érdekében. Különbözik a hétköznapi jelzős szerkezetektől, mivel mindig egyéni. A képszerűség eszköze, mely szinte láthatóvá, szemléletessé teszi azt a szót, amelyhez tartozik.
"...a patak csillámló habjára" (Petőfi: János vitéz)
hasonlat: Két dolog, személy, tárgy, esemény, jelenség összehasonlítása valamilyen közös tulajdonság alapján. "A torony bámult rá, mint sötét kísértet." (Petőfi) Két részből áll, hasonlítottból és a hasonlóból. torony = hasonlított, kísértet = hasonló. Legtöbbször a mint kötőszóval kapcsoljuk össze a tagmondatokat egymással.
megszemélyesítés: Elvont fogalmak, élettelen tárgyak, természeti jelenségek megelevenítése, illetve a természet élővilágának felruházása emberi tulajdonségokkal.
"Mikor a nap leszállt pihenni ágyába..." (Petőfi)
leírás: Tárgyak, tájak, természeti jelenségek, emberek, állatok színes, hangulatos bemutatása. A leírásban az író (költő) érzelmei is megnyilvánulhatnak. Lehet önálló mű, de egy nagyobb terjedelmű máalkotás részlete is.
Biblia
Görög eredetű szó, jelentése könyve(cské)k. Az i.e. 6. század és az i.sz. 9. század között létrejött szentnek tekintett iratok gyűjteménye, történeti - tanító, illetve költői - prófétai tartalommal. Két nagy részre osztható:
Ószövetség: (Ótastamentum) A Biblia első része, a zsidó és a keresztény vallás szent könyve. Történelmi tárgyú: pl. Mózes könyvei; oktató tartalmú: pl. a Zsoltárok könyve; s a próféták jövendöléseit tartalmazza..
Újszövetség: (Újtestamentum) A Biblia második része, a keresztény vallás szent iratainak gyűjteménye. Elsősorban Jézus életét, s az apostolok cselekedeteit ismerhetjük meg belőle.
Elbeszélés
Epikai műfaj, a novellánál terjedelmesebb, de a kisregénynél rövidebben beszéli el a történetet.
Elbeszélő költemény
Költői elbeszélés. Története van, verses formában íródik. Szereplőkhöz kötött.
Pl. Arany János: Toldi; Petőfi Sándor: János vitéz
Epika
Elbeszélőművészet. Az ábrázolt eseményeket, cselekedeteket nem jelenidejűként mondja el, hanem mint elmúltakat, mégha jelenidejű is az elbeszélés. Az alapvető műnemek (epika, líra, dráma) egyike. Az epikának története van, a világnak (valóságnak) egy darabját ábrázolja.
Hol került sor mesemondásra?
Leggyakrabban a fonóban, kukoricafosztáskor, dohánycsomózáskor, kosárfonáskor, zsombor, véka készítésekor, tollfosztáskor.
fonó: Téli estéken tartott vidám összejövetel, amelyen a lányok, asszonyok együtt fontak, fonalat készítettek.
kukoricafosztás: A kukoricacsuhé lefosztása a csőről, különösen falusi népszokás.
zsombor: Fületlen, kerek kosár.
véka: Nagyobb kétfülű kosár.
Időrend
Az események, jelenségek sorrendje, egymásutánja.
Ismétlés
Egy-egy szó többszöri alkalmazása. Az irodalmi művekben az alkotók az érzelmi, értelmi tartalom erősítésének eszközeként használják.
Pl. "Nyulat eszünk! Nyulat eszünk!" (Tamási Áron: Ábel a rengetegben)
Költői kiszólás
Áttételek nélküli kifejezésmód. Közel áll a hétköznapi megfogalmazáshoz, a beszélt nyelvhez. A költő színessé teheti vele a versét, ami elbeszélő jellegű.
Pl.: "Hát Jánost mi érte, szerencse vagy ínség? / Majd meghalljuk azt is, várjunk csak kicsinység." (Petőfi)
Közmondás
Ítéletet, tanácsot vagy megállapítást fogalmaz meg. Mindig mondat értéke van. Több nemzedéken át hagyományozódik, általános igazságtartalmak fogalmazódnak meg bennük.
Pl.: Ahány ház, annyi szokás. = a szokások közösségenként változnak.
Lexikon
Több vagy egy-egy szaktudomány körébe tartozó ismereteket, betűrendbe sorolt, kisebb cikkeiben közlő egy v. több többkötetes kézikönyv.
Mese
Költött esemény, kitalált történet. A képzelet világába vezet, csodás motívumokkal, elképzelt lényekkel, olykor emberfeletti hősökkel és ellenfelekkel. Fő célja a szórakoztatás, tréfás rászedés, játék. Gyakran ötvöződik más műfajokkal-műnemekkel pl. mesejáték.
Mesefajták
Varázs vagy tündérmese: A csoda "természetes" eleme. Bizonyos állandó cselekmény elemeket tartalmaz. (tündérek, boszorkányok, griffek, varázseszközök vannak bennük)
Tanító mese: Valamely erkölcsi igazság kibontása mesei eszközök segítségével.
Tréfás / csali mese: A hallgatóság megtréfálása, szórakoztatása a cél. Csak eleje van, vége nincsen.
Állatmese: Szerplői állatok, emberi tulajdonságokkal.
Meseformulák
A mesékben szereplő állandó kifejezések.
Pl.: "Hol jársz itt, ahol a madár sem jár?"; "Egyszer volt, hol nem volt." stb.
Mítosz
Vallási jellegű mesés elbeszélés. A görög eredetű szó istenekről, isteni eredetű, természetfeletti képességekkel rendelkező hősökről szóló történet. Egy nép vagy népcsoport történetének, eredetének mesés elbeszélése is lehet. A mítoszok hőseit gyakorta meg is büntetik az istenek, akik beleszólhatnak az emberi sorsok alakulásába.
Monda
A mondák valós történelmi személyekhez, történelmi eseményekhez, földrajzi helyhez, egy nép eredetéhez fűznek mesés történetet.
Műfordítás
Irodalmi művek más nyelven való művészi tolmácsolása. Fontos a formai és a tartalmi hűség. Több nagy írónk és költőnk kiváló műfordító is volt. Pl. Vörösmarty, Petőfi, Arany, Karinthy Kosztolányi
Műmese
Szerzője ismert. (Pl. Andersen: A teáskanna) Az alkotó saját céljainak felhasználja a népmesei elemeket, hagyományokat. A mesei elemek itt is megtalálhatók (meseszámok, csodák stb.)
Népköltészet
A népművészeten (folklór) belül az irodalmi alkotások összessége, mely magában foglalja az epika, líra, dráma műnemekben megtalálható műfajokat. A nép érzéseit, vágyait, életét mutatja be népi hősökkel, alakokkal. (Ihletforrásként szolgál költőinknek, íróinknak egyaránt. pl.: Kodály, Bartók, Nagy László, Illyés Gyula stb.)
Népmesegyűjtők
Híres íróink közül többen feldolgoztak népmeséket, s gyűjtöttek is. A gyűjtés módjai: lejegyezték vagy magnetofonra vették. Berze Nagy János, Arany László, Benedek Elek, Illyés Gyula a legkiemelkedőbbek.
Rím
(gör. - lat.) Szavak, szóvégek összecsengése. Két vagy több verssor végződésének hasonló vagy azonos hangzása. Ritkábban a sorokon belül is.sor eleji: alliteráció
páros rím: a a / bb
félrím: x a x a
keresztrím: a b a b
visszatérő rím: a a x a
ölelkező rím: a b b a
bokorrím: a a a a a
Ritmus
Szabályos időbeli tagolás. A versforma alapvető jellemzője a hangsúlyos és hangsúlytalan, illetve a rövid és hosszú szótagok szabályos váltakozása. (Ritmust teremthet a versben egy-egy gondolat - gondolatritmus.)
Szólás
Állandósult szókapcsolat, több szóból álló kifejezés. Közléstartalmát tekintve egyetlen szónak (gondolattartalomnak) felel meg. Átvitt értelemben használjuk!
Pl.: faképnél hagy, kereket old stb.
Szótár
Valamely nyelv szavainak nagy részét betűrendben tartalmazó és ugyanolyan nyelven értelmező, magyarázó, vagy a szavak idegen nyelvű megfelelőit közlő könyv. (Magyar értelmező kéziszótár)
"Szótárat lapozgatok. Van-e a szótárnál gazdagabb, élőbb, lelkesebb valami? Benne van nyelvünk összes szava. Benne van a múltam, a jelenem és a jövendőm. Benne van az életem. Benne van a halálom is. Benne van a sorsom."
(Kosztolányi Dezső)